Párizs egy lyukon keresztül // Johnnyfotó

Utózönge

Az öreg hölgy kékben

Párizs a fotósok városa is, és ezért úgy véltem illendő nem csak digitális kamerával készíteni képeket egy ilyen illusztris helyen. (A blog eddigi képei egy Canon EOS 40D-vel készültek.) Ha olyan útra megyek, ahol tudom előre, hogy lesz időm rendesen fotózni, oda sokszor viszek magammal filmes gépet is. Ezen az úton azonban ez sem volt elég nekem.

A Grande Arche és én

Kötőelem

Az öreg olasz a Pont Neuf-ön

Szeptember elején lett társam egy kis fadoboz. Egy lyukkamera, vagy idegen nevén Camera Obscura. Gondoltam, ha már egy ilyen helyre vet a sors, mint Párizs, akkor meg kell adni a módját a képalkotásnak is. Ha már lúd, legyen kövér! Ennél archaikusabb módját nem is tudtam volna elképzelni, mint egy olyan módszer, amit már Leonardo is használt, vagy a reneszánsz kor más nagy festői. Ők ugyan akkor még csak manuálisan rögzítették a lyuk által a doboz hátfalára vetülő képet, de a módszer azóta is ugyanaz maradt. Van egy doboz, amin van egy írtó pici lyuk. (Ez esetemben kb 0.2 mm, ami f:138-as rekesznek felel meg.) Ez a kis nyílás pedig a doboz hátsó falára vetíti a világ fordított képét, amit a belefűzött roll film rögzít, 6x6 cm-es méretben, egy tekercsre 12 db-ot.

Utcarészlet piros-kékben

Tricikli

A Notre Dame mögött

Vittem színes és fekete-fehér nyersanyagot is magammal, és ezt hangulatomnak függvényében váltogattam. Igazság szerint mivel többnyire szép napos idő volt, ezért a színes filmet preferáltam, ebből 3-at használtam fel a hét alatt, de egy tekercset lőttem fekete-fehérben is, csak úgy teszt jelleggel. Ezt itthon én is hívtam elő, csak a színeseket adtam be laborba. Aztán a negatívot szkenneltem be, és retusáltam ki róla a port, meg karcokat. Digitálisan csak kontrasztállítást, és némi szín-helyreállítást követtem el, és persze átméretezést. A képek a lyukkamerák nagy átlagához képest elég élesre sikerültek, persze némi bemozdulás szinte mindegyiken van. Állvány már nem fért be a csomagba, ezért vagy földre téve, vagy falhoz támasztva készültek a képek. Erre azért volt szükség, mert az igen kicsi lyuk segít viszonylag éles képet kapni, de hosszabb megvilágításra van szüksége így a filmnek. Ez gyakorlatban 1-2 másodperces „záridőt” jelent még szikrázó napsütésben is ISO100-as érzékenységű filmen. A zár egy tolóretesz, amit nem olyan könnyű úgy nyitni-zárni, hogy a kamera közben ne mozduljon be.

Szajna-part

Amikor nem sikerült kinyitni teljesen a zárat

Láblóga

Az elkészült képeknek van egy érdekes tulajdonságuk: mivel nincs optika a „gépben”, ezért nem lesz lencsehiba sem (vignettálás, torzítás, becsillanás), és a kis rekeszméret miatt pedig a doboz közvetlen közelétől a legtávolabbi végtelenig minden egyformán éles lesz!

Royaumont

Ezért a képért a falra másztam

Ívek

A sarokból

A torony

Aki egyszer kipróbál egy ilyen képalkotási folyamatot, az utána digitális gépen sem fog sorozatot lőni többet! :) Itt minden kockáért meg kell dolgozni! Ki kell előre találni, vajon mi lesz a képen, meddig számoljak magamban, hogy pont annyi ideig legyen nyitva a zár, és aztán figyelni, hogy ne mozdítsam be nagyon eközben az egész dobozt. És amikor a vegyszerszagú fürdőszobában kinyitom a hívótankot, és a nedves filmen előjön egy párizsi utcarészlet, akkor minden fáradozásom értelmet nyer, mert egy képet alkottam, kézzelfoghatót a fényből-árnyékból! Kívánom mindenkinek, tapasztalja meg ezt az örömöt!

Oltár

Bemozdulós

Kapudísz

A kép az utcán hever

Notre Dame

Kommentek

Eddig 16 komment érkezett

#1 - xt198:
2008. 11. 24. 20:13
Egyszerűen fantasztikus képek :)

#2 - Németh Ferenc:
2008. 11. 24. 20:23
Üdv Johnny!
Hát kis szürke amatőrnek érzem magam...
Fantasztikus dolgokat művelsz, őszintén csodállak:)
És tényleg ilyen "kőkorszaki" módszerrel? Én csak kényelmes digitális technikával fotózgatok, de el bírom képzelni az érzést, izgalmat...mikor egy-egy ilyen kép életre kel az előhíváskor:)Ha majd egyszer sok szabadidőm lesz igyekszem kipróbálni...
Szóval röviden:Gratulálok!

#3 - johnnyfoto:
2008. 11. 24. 20:47
Nagyon köszönöm a kedves szavakat! Az hogy digitális vagy analóg, az semmit sem számít. Csak legyen mögötte fantázia meg elhatározás. Röviden: köszönöm! :)

#4 - Fajger Orsi:
2008. 11. 24. 22:57
Johnny, pazar ez a párizsi képsorozat...! pusz

#5 - GNL:
2008. 11. 25. 9:18
Nekem az ezüstös képek jönnek be a legjobban, kicsit olyan a hangulatuk, mint az 1930-as évek "lírai realizmusának". Abban pedig igazad van, hogy nem a technika számít, hanem az ihlet, a látásmód - lásd még a némafilmeket, vagy a filléres mai filmeket a szuperprodukciókkal szemben.

#6 - Tóth Zsuzsi:
2008. 11. 26. 19:23
Johnnyka, a képek elképesztően királyak, és hogy még az elnyűtt párizsi látnivalókból is eredeti témákat tudtál varázsolni, wow - bár még elolvasás után sem teljesen tiszta ez az analóg technika, az biztos, hogy neked van kitalálva.

#7 - vargacsabi:
2008. 11. 27. 12:35
az ezerszer látott dolgokat újszerűen,és k**vajól örökíted meg,élmény ez a sor!
amit pedig leírtál,hogy analóg technika,sokkal több meló,odafigyelés...minden tiszteletem!

#8 - Rékuc:
2008. 12. 01. 10:00
hát ez marhajó... épp a napokban fejtettem ki sokadjára, hogy mennyire nem volna türelmem egy LCD visszanézővel nem rendelkező géppel fotózni, de ezek a képek meghozták a kedvem... le a kalappal, a legtöbben milliós felszereléssel sem tudnak ilyen jókat fotózni!

#9 - Balogh Zoltán:
2008. 12. 01. 12:52
Inspiráló amit elénk társz.remek képek,grat

#10 - johnnyfoto:
2008. 12. 01. 19:58
Nagyon köszönöm a kedves szavakat! Igazán jól esik, amit és akiktől kapom! Megtiszteltek! (Azért Rékuc, ha hiszed, ha nem, én is mindig megnézem a fadoboz hátulját expó után... Nem nézem hülyének magamat! :))

#11 - Grépály András Zoltán:
2008. 12. 02. 17:52
Hi Jhonny rég söröztünk :-) Korrekt ez a sorozat tetszik nagyon. Na majd dobj egy mélt! grepaly

#12 - sylverdevil:
2008. 12. 02. 19:54
kedvet kaptam én is az obscurához, kár, hogy legutóbb 2 éve a fotószakkörön volt hozzá közöm és időm rá... na de majd egyszer... :)
szuper képek!

#13 - Szamee:
2008. 12. 04. 5:45
Üdv Johnny! Most bántam meg tizenötezredszerre hogy eladtam a fotólaboromat az Alíznak. A hangsúly az "eladtam" -on van...Gratulálok!

#14 - SimakGergo:
2008. 12. 04. 8:11
Szia Johnny!Én csak most tévedtem a blogodra. Egyszerűen zseniálisak a képeid.Érik egy albumra való.Nem is tudok kiemelni egy-egy fotósorozatot mert mind tetszik.Gratulálok az eddigi munkádhoz!További jó fényeket.Gergő

#15 - Kovács Kornél:
2008. 12. 08. 10:22
Kérdezhetek valamit? Ez miért nem müxik digitálison? És hogy kell az ilyet csinálni? Tényleg csak egy egyszerű lyuk, vagy játszani kell a távolsággal?

#16 - johnnyfoto:
2008. 12. 09. 0:24
Működik digitálisan is! :) A távolság elvileg mindegy, de a luk mérete az nagyon fontos. Van egy csomó oldal, ahol leírások találhatók házilag készített kamerákról, a gyufaskatulyától a 10x15-ös papírra fotózókig. Ha részletesebben kérdeznél valamit, akkor szívesen segítek privátban. (a nevem kukac gmail-ra írj) Mondjuk én készen vettem a gépet, mert arra így elsőre nem volt türelmem kivárni, hogy tökéletes legyen, de fogok sajátot is csinálni, az tuti!

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.